Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Élővilág! MrEcho Cikke 2016

termeszet-905108.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felkelsz, és máris kezdesz rohanni, azt hisszük, sőőőt tudjuk, fontos az, amiért megyünk. De sokszor feltesszük a nagy kérdést, miért is? Miért teszem ezt, vagy azt. Mi értelme a létnek? Biztatjuk magunkat, oh igen szép a világ, ez is csodás, az is csodás.

 

Örülünk a pozitív történésnek, mint gyerek az oviban. Átéljük a boldogság románcát, és nem akarjuk, elfogadni mikor visszaüt minden pozitívnak az ellenkezője. Ilyenkor érezzük, mi magunkat, szerencsétleneknek, balfékeknek, alkalmatlannak,  És nyomorultnak. Örült fájdalmak, kezed, lábad, vállaid, lapockáid recsegnek, ropognak.

 

És egyre inkább érzed, ez nem a te életed. Kitör belőled a depreszszáns, és egyre inkább arra a megállapításra jutsz, Nem is tudod miért vagy, miért is létezel. Lelked felháborodik, mert kelsz, és máris indulsz, dolgozol, jössz, mégy, de soha nem vagy otthon. Van egy házad, otthon soha nem vagy, nem is élvezed saját házad szépségét, megnyugtatását.

 

A másik, nincs házad, kelsz, mégy, jössz. Nem érzed, hogy tartoznál bárhová is, elveszettnek érzed magad. Nem tudod ki vagy, de azt sem mit keresel ott, ahol éppen vagy. Mi értelme a létnek? Keresed a válaszokat, végül egy pszichológushoz fordulsz,  Elviszi a fizetésed egy jó nagy részét, amit verejtékkel szereztél meg.

 

A pszichológus is ember, ő is keresi a lét értelmét. Igazából ő sem találja, de segít túljutni ezen a gátláson. Ő is kell, jön, megy, de igazából ő maga sem tudja mi értelme? Sokan szeretnek embereken segíteni, önzetlenül, akaratlanul is segítenek.

 

Semmi haszna, de nem csak ezért teszik, egy eszme hajtja őket. Emberség, ami tartozik egyaránt lelkiekben és valóságban. Az emberek érzelmileg feldúltak, valójában nem tudják, hogy mindaz, amit tesznek, Másokért, önmagukért teszik. Bármit tesznek vagy jó, vagy rossz, káros, vagy jótékony, az mindent meghatároz.

 

Bármit teszel, hatással van mind a külvilágra, mind az emberiségre.

Ha lusta is vagy, és később indulsz el, folyamatosan meghatározod mások, és a saját jövöd. Minden gondolatod, érzésed, kivetíted magad köré, és annak megfelelően sodródsz, vagy éppen toporogsz egy helyben.

 

Cselekvésed, és sorsod történése, magával ragad másokat. Mások, cselekvései és sorsa, magával ragad téged. Az élet zajlik, jönnek az éjszakák, jönnek a nappalok, hetek, hónapok. Telnek az évek, telnek a századok. Ezért vagyunk mi ily kis porontyok.

 

Mert igazából, meg se akarjuk ismerni mindazt, amit létre hozott nekünk a kis föld nevű bolygónk. Kis cipőben toporgunk, és csakis a válaszokat keressük, amiket sem meg nem értünk, de nem is érzünk.  Csak egy dolgot teszünk, érzünk, az élővilág minden fájdalmát, kínját, baját, amit főképpen, hogy nem értünk.

 

Az emberiség kitapos egy ösvényt, és tévúton lépked. Azt hiszi jó irányba lépet, de hamar ráébred, minden eddiginél is félre lépet. Üvölt, mint egy sakál, ordít, mint egy oroszlán, mert féreg, és annyira elvakult, hogy már nem látja mi is a valóság.

 

De fel nem ébred, hisz nem is akarja, sem látni, sem átérezni, mi is a szörnyű igazság. Másokban látja minden hibáját, másokra hárítja a felelősségét, menekül és kérked. Amerre menekül, csak a kárt, pusztulást végez.

 

Tűzben, lángban az élővilág, az emberiség csak szájtátva, mint egy tudatlan szamár. Új napra virrad a föld, és minden kezdődik, megint előröl. Újra és újra megtörténik minden, de az emberiség, újra végig járja a táncot. De nem dobja le magáról a láncot.

 

Nem számít a fájdalom, nem számít a bánatom, nem számít az érzelem, mert nem tudjuk mi az értelem. De mindig ott van bennünk a kísértés, újra kezdeni mindent, Feltápászkodni, segíteni másoknak, és éreztetni, gyakorolni az emberséget, érzelmet. Talán Így tudjuk meg mi az élet értelme.

 

 

laci-maci-x.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szerző!  MrEcho

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.