Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Sötétség

11054416_1045318155502554_1935459772337749378_o.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Sötétség, maga a jelenség ijesztő, szépségét abban mutatja meg, Hogy nem lehet látni semmit. Elszenderedünk, véget ért egy nap, Vagy pedig szándékosan hozzuk létre magát a sötétséget. Haza érsz az éjszakából, és hulla fáradtan esel neki az ágynak. A sötétség szépségét éjjel tekinthetjük meg, egy csillagos éjszakán. Hordozza magában a misztikumot, megnyílnak a láthatatlan dimenzió kapuk.

 

Vannak, akik nem félnek a sötétségtől, És ki is használják arra, hogy másoknak ártsanak. A sötétben nem látsz semmit, így elbújhatsz, szabadjára engedheted lelked. A sötétség dimenzió kapui megnyitják a túlvilág kapuit. És a szellemek hada járja át.

 

A sötétség energiájában, egy tükörképben nyillik egy túlvilági kapu. Eljönnek a szellemek, élőkből energiát nyerni, hogy fent tudjanak maradni. Az élők félelmeiből nyernek energiát, Hogy a kóborló döntésképtelen lelkek tovább létezzenek. Én annyira ebben azért nem hiszek, Egy szellemnek minek energiát nyerni egy élőemberből?

 

Aki egyszer meghalt nincsen szüksége energiára, megvan neki. Szerintem sok szellemkedős leírás kicsit hazudik, és hülyeséget ír le ezekkel kapcsolatban. A sötétség tulajdonsága, misztikuma pont maga a sötétség. Nagy energiával rendelkezik, a sok pihenő ember elég nagy energiát képes felvenni alvás közben, Ekkor tisztul ki a föld energia rendszere, A legtisztább energiaforrás, Mivel napközben ébren vagyunk, beszennyezzük napi energia környezetünket.

 

Minden rezgés összezavarodik, megindulnak a rádiók, tvk, Gépek, amik máris összekuszálnak mindent. Az éjszaka folyamán lecsendesedik minden rezgés, Nap közben azért nem tudnak megnyílni dimenziókapuk, Mert nem elég erős a tiszta energia a nyitáshoz, A nappali fény energia ugyan hatalmas energiát képez, De mégis kevés egy dimenzió kapunyitáshoz.

 

A fény védelmező energiát képez a sötétséggel szemben. De már ereje gyenge, Bármikor napközben is megölhetnek egy pillantás alatt, És sok-sok szemtanú előtt, nem kell már hozzá a sötétség sem. A nap energiája erejét vesztve ontja fényét, fénye kihunyóban, Földünk fény energiája átalakult, fehéresként tükröződik fent az égbolton. Elmúlt az a bizonyos szép narancssárga fénye.

 

Mikor leszáll az est, az energia asztrális rezgései zúdulnak ránk, Talán itt-ott kisüléseket érzünk, és frissebbnek érezzük magunkat. Nincs olyan ember, aki ne tulajdonítana misztikumot a sötétségnek, Legyen akár mágia, boszorkányság, szellemkedés, vámpírkodás, Vagy bármi, de mind ugyan arra az egy dologra vezet vissza, Mely szerint van egy láthatatlan hatalmas nagy erő a sötétségben, Ami képes nagy energiákat megmozgatni.

 

Leszáll az est, és fogalmad sincs, hogy mennyi ufó röpköd az éjszakában fejünk felett. Vagy milyen jelenségek mutatkoznak meg a sötétségben. Tölts kint egy éjszakát a csillagos égbolt alatt, érdekes különleges dolgokat láthatsz. Amire nem fogsz, magyarázatot találni. És amit látsz az nem hulló csillag. A nappali időszakban bezáródnak a misztikus energia kapui, Amint fel kell a nap elmúlik a misztikum, és a fizikai világ energiája testesülnek meg.

 

Lehet, hogy mi magunk alkotjuk tudattalanul meg. Amint felébredünk más rezgésekkel, ébredünk, Gondolatokkal, és számunkra megváltózik a tér idő energiája, lehet, hogy a gondolataink zárják be mindazt a, kaput aminek állandóan nyitva kellene lennie. Ébredés által testünk asztrális kapui bezáródnak, és hiába akarsz átmenni nem, tudsz. Csak azok tudnak átmenni, akik élete megszűnik létezni, És csak is számukra nyílnak meg ezek a kapuk újra.

 

Ez nem mennyország, ez egy energia folyamat. Újra mindenki energiává alakul, tudatos intelligens energiává, Ami néha látható alakot ölt. És ezt az energiát, elképzelheted egy szikraként. Abban az egy szikrában vagyunk mi is. Egy szikrában hatalmas nagy energiák lakoznak. Egy szikra egy lélek, de lehet több is, elvégre több énünk van.

 

Ha létezik lélekvándorlás, gondold el, szikraként lelked keresi új testét. És amint megtalálja, új ember születik, és szép lassan elfelejt mindent. Ha emlékeznél arra mi történt valójában átfogóbb kép, rajzolódna ki előtted. De nem lehet, korlátok vannak.

 

A korlátok egy emberi új test, és annak elméjének korlátai, Az határozza meg, Mire fogsz emlékezni, mire leszel képes. Mit enged mit nem, és vajon lelkileg mennyire tudsz majd megnyilvánulni. Korlátok nincsenek, ha nincs test, csak az emberi test áll az utadba. Amikor meghalunk, újra energiává alakulunk, és újra kitisztázódik előtted minden. Megszűnik létezni a korlát, nincs ami, akadályozná lényed.

 

Egyszerre lehetsz ott bárhol, szárnyalhatsz az égen, számodra minden lehetséges. Ledőlnek a korlátok, megnyillik minden dimenziókapu, ki be lépegethetsz bárhol. És mikor újra megállapodni szeretnél, választasz magadnak, vagy magába ránt egy új test. Újra születsz, és minden kezdődik elölről. De addig szikraként, energiaként vándorolsz életeken át.

 

Ettől függetlenül, hogy ezt leírtam ne legyél öngyilkos.

Ki tudja mi igaz. Hehe 

 

Az igazság odaát van!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.